Kicsi a világ!

Eleinte itt leragadtam, miért pont egy női baseball edzés mellé szervezik a flohmarktot??: )

Szombat reggel a bolhapiacon indítottam. A többiek voltak már múlt héten, amikor én Münchenben voltam és nagyon lehúzták az egészet, hogy ez még ócskapiacnak is rossz, csupa lomot árulnak, förtelem, el ne menjek. Én viszont nagyon elégedett voltam vele, találtam jó pár cangát, ami bejött, de általában irányárnak 40+ € környékét lőtték be, én meg úgy mentem oda, hogy max. 25-30 €-t szeretnék fizetni.
Előző napokban azon gondolkodtam, hogy stílusos lenne megint egy oldtimert beszerezni, olyat, mint amivel tavaly róttam Budapest utcáit, alapfeltétel, hogy háború előtti legyen. Ahogy épp nézegettem egy ilyen drótszamarat, meg jelent 3 német tinilány és ugyanarra a régi cangára indultak be. Aztán szétváltak útjaink (nekik is drága volt), egy másik biciklisnél megint összefutottunk. Így jutottam el a piac leghátsó sarkába, ahol egy fószer 5-6 kerékpárt árult plusz egy rakás egyéb holmit. És papám, olyan menő régi cangája volt, hogy ihajja. És nem megint ugyanazt stírölik a kiscsajok? Aztán én másikra álltam rá, mert szerintem annak tropára volt menve a gumija, a lányok meg osztottak, szoroztak, sustorogtak, majd a csávó 30€-s ajánlatára rámondtak 20-at. És ő elfogadta, ők meg eltekerésztek vele. Addigra már én is célegyenesbe jöttem, a hapek kérdezgette, hogy na tetszik? Vegyem meg, aztán ha rájövök, hogy mégsem kell, akkor visszafizeti. (tényleg visszafizette volna!) Már azon is túl voltunk, hogy dejó, magyar vagyok, Siófokhoz meg Budapesthez volt régi munkája miatt köze, nagyon komált engem. Úgyhogy kiböktem: húsz euró. Fél percig csöndben volt, aztán beleegyezett, hozzátéve, hogy de csak azért, mert olyan jó emlékei vannak Magyarországról. Ilyen állapotban ennyiért cangát még a devecseri szuperpiacon sem kapsz, sőt, majdnem meg is vertek érte, amikor Bazsi egyszer ennyit ajánlott egyért. (Alig tudtunk elmenekülni, meleg helyzet volt...)

Így aztán megvettem és pár próbakör után visszamentem hozzá, hogy minden rendben, még fújjuk fel a kereket, közben a dinamót is megbütyköltem, az is kiválóan megy. És a sok vásárló fölött odakiáltottam neki, hogy "viszlát, főnök!". Húú, azt a büszke hadvezér arcot, ahogy körbenézett... : ) Épp egy 60 év körüli nővel bratyizott, rögtön mondta neki, hogy ez egy rendes fiatal Magyarországról. Ő meg mellékesen megjegyezte, hogy nekik Hévíz közelében Keszthelynél van nyaralójuk. Na én sem voltam rest, közöltem, hogy mi meg Keszthely mellé, Gyenesdiásra járunk mindig a nagyszüleimhez. "Ááá, azt tudja hol van, hisz egész pontosan nekik is ott van a nyaralójuk, csak Keszthelyt többen ismerik (hát igen)!". Először beazonosítottam, hogy melyik az ő nyaralójuk, aztán mondtam, hogy mi is oda járunk, csak 300 méterrel arrébb. "Az a régi nádfedeles ház?? Akkor neked vannak a nagyon öreg nagyszüleid??" Az öregapádnak nagyon öregek a nagyszülei! -gondoltam, de sikerült kicsit kulturáltabban megfogalmaznom. "Igen, ők nagyon aranyosak, biztos Budapesten laknak, mert mindig látja, amikor kibicikliznek a vonatállomásra sok cuccal". Hát azt hittem lehidalok, hogy egy echte némettel a karlsruhei bolhapiacon Sapáékról diskurálunk.

"Du sollst unbedingt bei uns vorbeikommen, wenn du einmal da bist!" Felírtam. Be fogok köszönni nyáron hozzájuk!