Szieszta

Szieszta volt ma este és résztvettem mint volt-főszervező,
Gondoltam ez a lányok szemében tuti nagyon kedvező.
Ultra lazán mentem, filmekben tipikus lassított felvétel,
Kocsikulcs, kacsintgatások, mind elmaradhatatlan feltétel.
Jegykezelőknek széles mosoly, nyakkendőm meglibben,
A srácok megismernek, minden úgy megy, ahogy hittem!
Aztán jön a pofáraesés: "Hello, sütit, innivalót hoztál?"
Ha nem, akkor kétezer forint! A továbbiakért nem jár Oscar…

Ijedten dadogok, hogy izébigyó, víájpí jegy meg lista,
És egy titkos ellenségem minden gondolatom összemosta.
Forgott velem a világ, csillagokat láttam a plafon ellenére,
És a frissen faragott sírtáblám képzeltem az árusok helyére.
Kész. Vége. Héjj Kristóf, élt 21 évet, gürizett 6 sziesztán,
A következő bulin pedig hiba volt a szervezők mátrixán.
És ekkor jött Ricsi, a helyzet és személyem megmentője,
Megadva az esélyt, hogy egyszer Kristófnak is legyen nője.

„Ne kérdezzetek semmit, azonnal adjatok neki karszalagot,
Tudjátok egyáltalán, ki áll előttetek???!! Ne lőjjetek ekkora bakot!”
(Komolyan, így szó szerint, csak hogy nem versben mondta,
De a hangsúly ez volt, én meg zavartan magyarázkodtam,
Hogy „naa, ez túlzás”, de a röhögéstől majd meghaltam. : )))))))

Lényeg, hogy Ricsi is vette a lapot,
És ezzel szerzett nekem egy jó napot,
Bementem és köszöntem: hi, jó napot!
De senki sem hagyott ott csapot-papot.
Úgyhogy hamar a lovak közé csaptam,
Magam után füstölgő romokat hagytam.
(Ne értsd félre, a büfére gondolok,
Csak most nagy rímfaragásban tombolok)
Ott volt Holló is, ezer éve nem láttam,
Egy fél órát dumáltunk, meg nem bántam.

Aztán meg táncoltam annyi lánnyal, ahánnyal csak tudtam. És megint előjött a szokásos para, hogy vagy mindenkivel minimálisat táncolok és a végén belül tök üresen jövök el és még úgyis kiderül, hogy nem volt „mindenki”, vagy pedig ahogy esik úgy puffan, beszélgetek is, pihenek is, élvezem is, lehet olyan kedvem is, hogy nincs kedvem hülye nyálas rumbára táncolni, stb. de így aztán a végén még több lánytól megkapom, hogy miért nem táncoltam vele. Na mindegy, ezt itt inkább mégse részletezem, mert aki hasonló cipőben jár, az úgyis átérzi már ebből is, de azért privátban tisztelt Mindenkinekjótakarunkaztánsenemsikerülsenemélvezzük-társaim írhatnátok, hogy Ti hogy oldjátok meg. És ebből (az egy:) szempontból jó, ha van barátnőd (vagy nincs egy ismerősöd se), mert akkor senki sem kéri rajtad számon, hogy miért nem szóltál hozzá egyetlenegyszer sem. (vagy rosszul képzelem?).
Hahahaha, úgy viszont nem csajozhatsz! Buktaaaaaad a partit, szépöcsém! : ) Na ezért….