2009. október 22., csütörtök

Víz alatti rögbi (Unterwasserrugby)

Ez a legújabb sportágam.
Cél: ne fulladj meg, de majdnem.
Hibalehetőségek: 
    1) nem fulladsz meg eléggé és ezért a többiek nyernek
    2) túlságosan megfulladsz és ezzel vége a földi gyarló életednek...
Felszerelés: búvárpipa, búvárszemüveg, baromi kényelmetlen békaláb, minimum. három fürdőgatya egymás tetején (kiv. annak, aki egyetlen egy fürdőshorttal érkezett Karlsruhéba), vízilabdás úszósapka fülvédővel, ami még a békaláb kényelmetlenség érzetén is túltesz.
Játék menete:
Két vasból készült szemetesvödröt levisznek a medence mélyére. A labda sós vízzel van megtöltve, így nehezebb, mint a víz. És ezért tudsz vele a társadnak víz alatt passzolni. De ami még ennél is megdöbbentőbb látvány: pattog a medence alján a vízben. Hát én ezt percekig döbbenten néztem. 6-6 ellen, min. 3-4 méter mélyen dúlnak a csaták. Mert akinél a labda van, azt mindenki támadhatja és ő is minden útjába kerülőt szabadon támadhat. Lényeg, hogy valahogy bebúrd az ellenfél apró kosarába, amin általában egy 120 kilós 10literes vitálkapacitással bíró kapus fekszik.
Nehézségi fok: 5
Előny: Kopoltyú megléte
Hasonlóság: Cápatámadás. Óriási csönd, emberek egymás hegyén hátán, rúg-kapál körülötte mindenki, mégis egyedül érzed magad. És csak az ijedten jobbra-balra-felfele-lefele pásztázó szemeket látod és úgy próbálod magad a többiekkel megértetni. És továbbra is csönd-csönd-csönd...
Tapasztalataim: Kiválóan megtapasztalhatod a határaidat. Eddig azt hittem, hogy sokáig bírom víz alatt. Itt örültem, ha le tudtam úszni olyan mélyre, ahol a többiek voltak, aztán máris spuriztam fel levegőért. (tegnap lemértük, másfél percet bírtam egy levegővel - erőkifejtés nélkül.) És amikor már épp feladtam volna és magamban azt mondtam: ezt az edzést még túlélem, de többet nem látnak, akkor a kezembe került a labda...És onnantól nincs megállás, hirtelen megtapasztalod, hogy semmi sem számít, nem izgat, hogy nincs levegőm, hogy még fel is kell úsznom, csak küzdesz, rángatod magad, úszol...Amikor aztán már tényleg alig láttam és minden levegőmet kibugyogtattam - na akkor aztán passz és utolsó rúgásból fel a víz felszínére és nagy levegő!! - lett volna, de nem, mert arra nem gondoltam, hogy ez egy nagyon erősen 3dimenzióban játszódó sportág és feletted 4 rétegben úsznak kedves támadó vagy levegőző társaid. Na akkor aztán megindul a túlélésért folytatott küzdelem majd egy perces semmisemérdekel lihegés a felszínen.

A bejegyzés végén láthatjátok a "klubom" videóját, némileg visszaadja a játékot.

>

3 megjegyzés:

D@vid írta...

Ez nem kicsit király/menő

m-sherpa írta...

Szolidaritásból visszafogott levegővel néztem végig, nem semmi!
Azt hittem a kapus már végleg leköltözött....
Igen látványos, de némi aggodalom azért támadt bennem.
Mégiscsak vonzóbbnak tűnik a trambulin, még ha akkor csajozni is kezd a bicajod....

Berci írta...

Tudnék javasolni egy alternatív módszert, ahogy ezt a játékot játszani lehetne: víz helyett perfluor-alkánban! :P Ez egy színtelen, szagtalan folyadék, és biológiailag és kémiailag teljesen inert. (=nem mérgező!) Előnyös tulajdonsága, hogy az oxigén igen nagy mennyiségben oldódik benne, olyannyira, hogyha valamelyik emlősállat (ill. ) emlősembertüdeje megtelik vele, akkor a kis léghólyagocskák gond nélkül képesek lesznek az oldott oxigént felvenni. Hátránya, hogy elég nagy a sűrűsége, ezért célszerű néhány súlyt kötözni a játékosok lábára. :)))