2010. február 18., csütörtök

Zárómondat egy sikeres naphoz

Az egyik női játékos tartotta az edzést és azt tanácsolta, hogy kíméljem még, csak a jobb lábamra vegyek békalábat. Bemegyek a vízbe, bal lábamról azonnal leesik a fásli összetartó ragacsa, sebaj, nem hagyom magam, zoknit fel, búvárszemcsót is...poing...hát ez elszakadt, Bléjz meg fog verni érte, ha megtudja, de szerencsére nem fogja megtudni : ), szóval kerestem egy egyetemi szemcsót, na annak a műanyagja szétnyomta pár hossz után a homlokom, a harmadiknak csak az az apró szépséghibája volt, hogy a nyomáskiegyenlítéskor mindig beázott... A bemelegítő 3/4 órát végigtoltam, de a játékba már nem álltam be, mert fél lábbal aránytalanul nehéz lebukni is, meg leginkább olyan mélyről a feljutás sem egyetlen rúgás és ez elég fulladásveszélyes. A sekély részen úszkáltam és szórakoztam még egy fél óráig, aztán az edzővel beszélgettem, úgysem találkozom vele már jövő héten.
Így aztán úszás is volt, óvatosság is volt, kecske is volt és maradt egy kis káposztám is, holnap már tudom, mi lesz a vega-ebéd... : )

2 megjegyzés:

D@vid írta...

No ezen a Blázson jól kifogunk, én se árulom el neki!

Dedifia írta...

én sem, ezt megígérhetem nektek!