Emőkingáékkal

Egyik rendes tankörtársam kölcsönadta a cangáját a hétvégére, így el tudtunk menni négyesben tekerni egyet. Megnéztük Durlachot és Grötzingent, ezek kis városrészek Karlsruhéban, de valójában sokkal régebb óta léteznek, minthogy az "igazi" Karlsruhe megszületett volna (hisz mint már egyszer írtam, ez egy elég új alapítású város). Szuper túra volt, baromi hideg, de legalább száraz időben tekerésztünk, beszéltük ki magunkat és fedeztünk fel hangulatos utcákat, házakat

Aztán estére megdumáltuk, hogy a színházozásunk előtt még átjönnek Gyulusék és forraltborozunk egy picit. Rita ennek örömére összedobott egy süti süteményt (figyelem, az első egy melléknév!), Gyulusék pedig perfekt bort varázsoltak 5 perc alatt. Nekem meg csak mindent be kellett nyomnom, hát ez valahogy csak-csak sikerült : ) Amikor már épp indulnunk kellett volna, Kinga nagy lazán bedobta, hogy "na, és hogy sikerült a tegnapi Siemensezés?!" Szívesen meséltem volna róla, de fél perc alatt ennél még az európai uniós stratégiai célokat is egyszerűbb allokálni az alkotó folyamat keretében (forrás: bullshit generátor:) Úgyhogy sajnos a péntek kiértékelése ezúttal elmaradt.