Karácsony - á la villamosmérnök

Tegnap az volt a tervem, hogy beleírom a bejegyzés végébe: már csak egy újdonság lesz a napokban, a karácsonyi különleges víz alatti rögbi edzésünk. Közbeszólt a Zélet...

Az "Elektrische Maschinen und Stromrichter" című tárgyunk oktatója nagyon jófej professzor. Pont olyanok az előadások, ahogy régen elképzeltem - egy hóbortos idős, elegáns öregúr mesél elöl egy baromi nagy előadóban, a többség figyel, de azért jut idő a hétvége közös megtervezésére is. Minden óra végén kísérletek, szemléltető ábrák, egész órán óriási táblákat ír tele, lámpát gyújt és olt, írásvetővel és projektorral machinál. Közben van egy fantasztikus picit szórakozott professzor stílusa, ő kér elnézést amikor valaki a hátsó sorban rendkívül választékosan és jólnevelten beüvölti, hogy "Li-icht!" és "Gröőőőőßer!". Ha nagyon nagy a zsivaly, akkor tart egy rövid monológot arról, hogy ez teljesen érthető, hisz nincs ablak a teremen, így nem lehet diszkréten kibambulni, muszáj beszélgetni a mellettünk ülővel, ha kivetít, akkor sötét van a csöndes amőbához, mellesleg csodál minket, hogy bírjuk csütörtök este az előadást (mit tagadjuk, én is csodálom magunkat, bár ez minden előadásról elmondható). Mindezt annyira jó stílusban adja elő, hogy nem lehet kibírni nevetés nélkül. Csak ne használna annyi színt a vektorábrákhoz...

Ma karácsonyi előadás volt: tartott egy fél órás tanítós blokkot, majd áttértünk a Karácsonyozásra. Összeállított egy remek programot: az elején felolvasta, hogy mit is ünneplünk valójában - Lukács evangélium tolmácsolásában! Mutatott régi és mai képeket (diavetítő és projektor ismét ollé), olvasott verset és pár diákkal együtt zenéltek. Ő volt a gitáros, nem egy hang ment mellé és akkor finoman fogalmaztam, de nagyon értékeltük, hogy a nagytudású professzor doktor egyetemi Megközelíthetetlen leül és vállalja az égést, hogy nehány hangnál mellényúl. Utána még egy Mikulás-dallal megénekeltette az egész bagázst (kivéve a magyar szekciót, akiknél a Kiskaráconnyal kicsit tutibb lett volna:).
Ezen közben betotyogott Mikulás-gyakvezérünk, majd kis Knight Rider zene alatt megjött a krampusza - stílusosan a villogó KITT-tel (ugyanis a mi egyetemünk neve idéntől KIT).  Utána különböző kretén feladatok voltak, találomra kipécézett diákokat teszteltek, hogy mennyire vágják az anyagot (hú, de beégtem volna!), meg tudják-e különböztetni a KIT-t az MIT-től, stb. A legvégén pedig a 200 fős előadóban szétosztottak egy halom mézeskalácsot és az azt követő kis zenélés után vége volt az óra "hivatalos" részének és kint folytatták a vendéglátást forraltborral. Döbbenetes és egyben eszement sztájlos. Különösen az tetszett, hogy volt benne komoly rész is és vicces/kötetlen is, engem nagyon meglepett, hogy a tanár 200 német (vallástalan?), izgő-mozgó fiatal előtt frankón előadást tart a Karácsonyról és a Bibliából olvas. Azért kiváncsi vagyok, hogy "Óazarató!" mikor vállal be ilyet digit 1-ből....