2010. január 28., csütörtök

Hullandásveszélyes

Már hetek óta nyüstölöm Bazsit, hogy mondjon végre nemet arra a Prozess- und Werkstoffmodellierung- előadásra, ami pénteken lenne és amiről persze ennyire pontosan nem is tudok. Ha sikerül ugyanis megszabadulnia előzetes terveitől, akkor az én előzetes terveim valósulnának meg, azaz: csütörtök esti KÖZÖS Unterwasserrugby-edzés!!!

Sürgetem az időt, hogy teljen gyorsabban, de lehetőleg a vizsgák közelsége nélkül, hogy újra átélhessük a fulladásos halálközeli élményt. S lőn csoda! Ma csütörtök van, s egész hamar elröppent: reggel előadás, B azalatt tanul, utána fejedelmi ebéd (salátába csavart pulykamellfilé sajttal, hagymakarikákkal és uborkával töltve; köret: petrezselymes krumpli petrezselyem nélkül), mely kiváló kooperációnk eredménye, s olyan ügyesen babráltunk, hogy maradt holnapra is ebéd! Közben kitárgyaltuk már harmadik napja taglalt témánkat ("most jöjjön valami új - őőőő - mondjuk a lányok!"), de hopsz, nekem rohannom kell, B előremegy (mit megy, törtet, repeszt, ez egy állat, örülök, ha Gre'dan úrral a kastély kertjében utolérem, ami persze nem nehéz, figyelembe véve, hogy kisvasút-pálya kanyarog és emellett úgyis képtelen megállás nélkül elviharzani). Kivételesen baromi érdekes a téma, de kivételesen bele is alszom, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Pedig csak egy pillanatra lehunytam a szemem, hát tehetek róla, hogy átpörgetett az előadó közben 15 diát?? A szolárcelláknak passz, Bazsit összekanalazom a könyvtárnál, s amilyen mázlista, kifogta a mérnökváros Karlsruhe egyetlen pár négyzetméterét, ahol jó csajok voltak... grrrr.

Azt mondta, megvállasodtam, na, több se kellett, hogy átússzam a medencét egy levegővel (lendületből meg is fordulnék, de azért az anaerob életfunkciók még nem tökéletesek, hö), aztán indul a menet. B-vel nemhiába vagyunk tesók, kezdőként elsőre rögtön be is vágott gyakorláson egy gólt, látom, már ő is részegedik a levegőhiánytól és kezdi ignorálni.

Meccs, ma (is) öt gólt kell bevágnom (basszus, igazán lehetne reálisabb ez a pincérnő!), Bazsival váltjuk egymást, fulladozva persze. Harci sebesülések beszerez, gól viszont sajna egy sem - legalább van miért meginni a múlt héten nyert Jim Beamet. Ellőjük a "jéé, ugyanolyan pulcsitok van" trükköt, kár, hogy mindenki rögtön hozzá is teszi, ááá, ez az akciós a H&M-ben?! S ezek után még Lisát is végig kell hallgatnom, milyen a domináns fiú. Közben kiderül, Bazsi unalmában meghívta az egész csapatot Magyarországra, amire bukott mindenki - ajjaj, mi lesz itt! A viszki fogy, a pénzünk szintén, na de egyszer van ilyen jeles alkalom s meg sem érezzük, milyen kutya hideg van. Éjszaka belealszunk a beszélgetésbe.

A NTÜ (Nagyon Titkös Ügynokség) egy kiszivárgott jelentését itt olvashatod ugyanerről a napról.

2 megjegyzés:

m-sh írta...

És mikor látunk Benneteket jééééé- ugyanolyan pullcsiban
Akkor most az a másik lökött is Unterwasser-rugby-őrült lett?!?

mama írta...

Ugye-ugye, mondtam neked, hogy tanuljál! Tetszettél volna te is könyvtárba menni!