Matyival elmentünk Ettlingenbe, hajóra szálltunk és elfoglaltunk pár angol és német cirkálót. Tudjátok, kalózbarátaim, milyen könnyedén megy ez, a magukat kapitánynak nevező szárazföldi patkányok semmihez sem értenek...Lényeg, hogy szuper felfedezőutunkon (most már inkább a partraszállt Kolumbuszt majmoljuk) egy titkos, égetett szélű térkép segítségével megtaláltuk a nagybetűs, mindent eldöntő indokot, hogy miért kell Öcsingusznak feltétlenül követnie a német képzésen és kijutnia Karlsruhéba (vagy legalábbis meglátogatnia nyáron, ha sikerül visszajönnöm): KALANDPARK.
Eredetileg fel akartunk volna jutni a tetejére, ki is lestük, hogy hol lett volna akár 28% (egyes elemzők szerint csak 16%) esélyünk, hogy intenzív osztály nélkül ki tudjuk játszani a szigorú németek biztonsági szabályait, csak nehéz lett volna háromnegyed órásra beállítani a fényképezőgép önkioldóját, felrohanni a dombtetőn, felmászni 10 méter magasra és törött kézzel-lábbal mosolyogni... : )
De nagyon élveztem a napot, pláne, hogy már mióta nem beszélgettem Matyival ennyit.
3 megjegyzés:
Szerintem is király volt, bár az én elemzőim szerint volt az 36% is, hogy túléljük :)
Én itt független, neves kalandpark-túlélési elemzőkről írtam, nem a te elfogult elemzőidről : )
no már megvan a jegyem, jövök nyáron is :)
Megjegyzés küldése