Hol fogok egy évig szenv… fejlődni.
Hol:
Loppianonak (link) hívják a várost,
Ahova megérkeztem én már most.
Firenze környéki apró kis falu,
Hol nagy a szeretet (Isten a tanú!).
Kivel:
18-an, fokoláros fiatalok lakunk majd egy házban
(Fokolár: mozgalom a Római Katolikus Egyházban),
Van köztünk brazil, indiai, fülöp-szigeteki meg japán,
német, egyiptomi, emérikön s kenédiön … pappám!
Honnan jött az ötlet:

Utána itthon folytassam vagy elmenjek valahova?
Megpályáztam két ösztöndíjat, mindkettő német
(DAAD és Mummert, most jó reklámszöveg kéne),
Mindkettő professzionális Master, szakmailag adja,
A Nagyfőnök talentumaim lehet ezért adta?
Vagy Isten terve inkább az, hogy maradjak itthon,
S ezáltal ne kizárólag a „karrier” foglalkoztasson?!
Eddig mindig úgy döntöttem, ahogy jónak éreztem,
Nem pörögtem túl, hogy mit tervezhetnek ott fenn.
Most ezért a kísérletezés hónapokig tartott,
Tessék, itt az esély: mondjátok, mit akartok?!
… Loppiano ezután váratlanul bejött a képbe,
„Életre szóló élmény és tapasztalat!” - mesélte
pár nap alatt több külföldi, egymástól függetlenül.
És itt rájöttem: opcióim száma 3 faktorosra bővült.

Így az igazi kihívás! – ez már tisztán látszott.
Mummertes utolsó forduló előtt ment a mail,
„Tisztelt Alapítvány! Nem tudom 100%-ra mér’,
De úgy érzem, emberileg is kéne alakulnom,
S erre az ösztöndíj után már nem lesz módom.
Ösztöndíj előtt vagy alatt tolnék egy loppián évet,
Belementek vagy szomorúan elfelejtetek végleg?”
„Megbeszéljük a végső kiválasztáson!” – válasz azonnal.
Ott világos lett: idén kezdhetnék egy álomcsapattal,
De - tataaam! - azt is megértik, ha máshogy döntenék:
Jöhetek akár jövőre is, s az ösztöndíj máris az enyém!
Ez nagyon nagy szám, mert elég komoly a szórás,
S sok a kiesett, mind szívesen nyújtana be óvást.
Így aztán lassan világos lett: ez lesz az én pályám.
S hogy a DAAD-re is felvettek*, már csak hab a tortán….

Célom vele:
Ez az a rész, amire nem tudok pontos választ adni.
Remélem, hogy sikerül óriási lelki löketet kapni.
Megismerem magamat és különböző kultúrákat,
S főleg sikerült fejest ugranom a bizonytalanságba.
Meddig:
Júniusig tervezek maradni és addig haza sem jövök!
(Legalábbis ezt tanácsolták, egyébként kizökkenök)
További kérdéseket ha felteszel kommentbe’,
Én kiegészítem ez írást igazi kérdezz-felelekre!
--
* volna, de azt végül a fentiek miatt lemondtam.
Ám önbizalom-növelésnek nem rossz a 6 per 160… : )
3 megjegyzés:
Itt van Petőfi
újra köztünk,
tán újra külföld-
re költöztünk?!
Olyan ügyesen
csavarod a rímeket
tartalmast és viccest,
írsz szípeket.
Nem tudom mennyire lesz
erre időd hosszútávon
örülünk minden sornak(versben), írnod nem kell minden áron.
Tisztelt szenv... fejlődő!
Ez a blog ám nagyon menő!
Petőfi ha nem hal meg Segesvárnál,
akkor is enné a penész már-már...
Várjuk a folytatást, az "olasz melóról",
benne sok részletet pl. a globál-kecóról!
Tizennyolcan együtt - az már majdnem egy osztály!
Jó, ha nem sül el néha egy-egy mordály!
Remélem, azért hiányzunk nagyon neked,
de megvalósul Isten terve veled!
jaj Riskókám, úgy hiányzol már most!
remélem azért majd lesz még jó néhány poszt
s hallunk felőled többször is, sokat
ránk is gondolsz néha, s nem csak az olaszokat
kápráztatod el fergeteges tehetségeddel
vagy hajtod a szőkéket 1000 km.errel :D
hát kalandra fel ember
tapasztaljál sokat,
Téged is szeret a Mester
bontsd az ajándékokat :-)
cupp
Megjegyzés küldése