Megállapítást nyert, hogy pontosan négy napra volt szükségem,
Ismerőseim felkutatásához és hogy karlsruhésodjon újra lényem.
Hétfőn a pályaudvarról kapásból téptem a munkahelyemre,
S köszöntöttem a magyarokat: "Fiúk, hogy ityeg a fityeg erre?"
Koliba cuccolás után első utam persze Gyuláékhoz vezetett,
De rosszkor: a levegő a feszültségtől szabályosan remegett.
Kinga rohant, mert ezen a héten elég komoly projektje fut,
Gyula meg a háttérember, szal pihenésre kevés idejük jut.
Rám mégis szakítottak, dumáltunk limonádét szürcsölve,
Majd a szellemi síkról váltottunk és áttértünk a tettekre.
Kár, kevés volt, de kénytelenek voltunk hagyni ennyibe',
Így biciklim én is felnyergeltem és eltűztem a Pennybe.
Hazafele felhívtam kedvenc trambulinos kolleginámat:
"Morgen Stammtisch!" - most meg zuhanok az ágyba...
Folyt. köv.
Panaszlevél
-
Azért jó, hogy cserkésztáborbamenet a volánbuszon a sofőr nem volt hajlandó
megadni nekem a diákkedvezményt, mert én mondjuk *"legrövidebb idő"* alatt
ne...
10 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése