Azon a napon, amikor a Best Rece kiadó megjelentette a méltán híres "Genlakás antológia" című bestserrecét, kedvenc Nagyon Vad Márton barátom és legalább annyira komált nője felesége felkérése alapján vőfélyked(het)tem... A WC füzet színvonalát tán nem üti meg, de az eredményt ennek ellenére vállalom, munkásságom része (mentségemre szolgáljon, hogy előző éjjel volt a búcsúbulim).
Bevezető:
Kedves zajongó násznép, a lagzivonat megjött már,
De ünnepeltjeinknek nyoma sincs, eltévedt az ifjú pár???
Sebaj, ha esetleg mégis befut, legyen óriási az ováció,
Akárcsak az általános alsóban, amikor üvöltöttük: VAKÁCIÓ!!
(Ha most erre a hibbant barátok vakációt harsogni mernek,
Vőfélyként intézkedem és „uupsz!”, nekik kevés vacsit mérnek;)
Megkérek minden terembenlévőt, foglalja el a helyét,
Legyen felejthetetlen az élmény, amikor Linda s Marci belép!
Legyen tapsvihar és öröm ajtónyitástól addig, míg az asztalukhoz érnek
S hogy élesben minden tökéletesen menjen, adok egy próbát a népnek!
/élesben valóban tökéletesen ment! Riszpekt a násznépnek! - a szerk./
Pohárköszöntőm:
Sok szeretettel köszöntöm az ifjú párt,
Akit az ünneplő sereg már nagyon várt!
/Az apróbb zörejekkel ne foglalkozzatok,
Csak néhányunk gyomra korog s sajog…/
Budapestet bejártuk, gyönyörű a Vár,
A romantikus Halászbástya, templom..vááá.
De az semmiség: így együtt látni titeket
Bizony messze leírhatatlanabb élvezet!
Felemelő, ahogy Marci férjként büszkén feszít,
/S zavarában arcán palástolni próbálja a pírt/
És Linda: fenséges hajkoronád!... Mily összhatás,
Hófehér ruháddal megtestesült égi varázs!!
A lét és nemlét kérdésére Ti vagytok a válasz,
Áh, nem vagyok jó vőfély, nekem ez túl nyálas.
De mindannyiunk nevében egyet őszintén állítok:
Szépek vagytok együtt… Legyetek hát boldogok!!!
Éljen az ifjú pár!
Vacsora:
Végre elütötte a negyed kilencet az óra,
Korgó gyomorral várunk erre már régóta!
És ha még tudnátok, mit lehet majd enni:
Tyúkhúslevest, esküvőkön az most a trendi!
De itt még nem állt ám meg az ifjú pár,
Az én kedvenc levesem az alternatívánk.
Hölgyeim és Uraim, sikoltozni akkor sem ér,
Ha Önök is megvesznek a gyümölcslevesért!*
A vacsora folytatása ámerikáiul tálszörviszes,
Ki nem tudja, mi az?** – Műveltségből egyes!!!
Asztalonként egy- két jól megrakott tálon
Kaptok annyifélét, hogy teljesüljön az álom:
Marci és Linda esküvőjén mennyei volt a lakoma,
Ami az evés-ivás után átment egy fergeteges buliba!
S míg a sok felszolgáló barát sürög-forog,
Lenne itt Nektek néhány technikai dolog.
De mostantól (elakadok olvasás közben…) prózában szólok, mert őőőő…
Vőfély vagyok, nem kortárs magyar költő!
*Őrült ováció gyanúsan néhány családtagom asztala irányából
** Brada megmentette az estét - és szerencsére nem azt ordíotta be a hatásszünet alatt, hogy "de miért?!"
Bevezető:Kedves zajongó násznép, a lagzivonat megjött már,
De ünnepeltjeinknek nyoma sincs, eltévedt az ifjú pár???
Sebaj, ha esetleg mégis befut, legyen óriási az ováció,
Akárcsak az általános alsóban, amikor üvöltöttük: VAKÁCIÓ!!
(Ha most erre a hibbant barátok vakációt harsogni mernek,
Vőfélyként intézkedem és „uupsz!”, nekik kevés vacsit mérnek;)
Megkérek minden terembenlévőt, foglalja el a helyét,
Legyen felejthetetlen az élmény, amikor Linda s Marci belép!
Legyen tapsvihar és öröm ajtónyitástól addig, míg az asztalukhoz érnek
S hogy élesben minden tökéletesen menjen, adok egy próbát a népnek!
/élesben valóban tökéletesen ment! Riszpekt a násznépnek! - a szerk./
Pohárköszöntőm:
Sok szeretettel köszöntöm az ifjú párt,
Akit az ünneplő sereg már nagyon várt!
/Az apróbb zörejekkel ne foglalkozzatok,
Csak néhányunk gyomra korog s sajog…/
Budapestet bejártuk, gyönyörű a Vár,
A romantikus Halászbástya, templom..vááá.
De az semmiség: így együtt látni titeket
Bizony messze leírhatatlanabb élvezet!
Felemelő, ahogy Marci férjként büszkén feszít,
/S zavarában arcán palástolni próbálja a pírt/
És Linda: fenséges hajkoronád!... Mily összhatás,
Hófehér ruháddal megtestesült égi varázs!!
A lét és nemlét kérdésére Ti vagytok a válasz,
Áh, nem vagyok jó vőfély, nekem ez túl nyálas.
De mindannyiunk nevében egyet őszintén állítok:
Szépek vagytok együtt… Legyetek hát boldogok!!!
Éljen az ifjú pár!
Vacsora:
Végre elütötte a negyed kilencet az óra,
Korgó gyomorral várunk erre már régóta!
És ha még tudnátok, mit lehet majd enni:
Tyúkhúslevest, esküvőkön az most a trendi!
De itt még nem állt ám meg az ifjú pár,
Az én kedvenc levesem az alternatívánk.
Hölgyeim és Uraim, sikoltozni akkor sem ér,
Ha Önök is megvesznek a gyümölcslevesért!*
A vacsora folytatása ámerikáiul tálszörviszes,
Ki nem tudja, mi az?** – Műveltségből egyes!!!
Asztalonként egy- két jól megrakott tálon
Kaptok annyifélét, hogy teljesüljön az álom:
Marci és Linda esküvőjén mennyei volt a lakoma,
Ami az evés-ivás után átment egy fergeteges buliba!
S míg a sok felszolgáló barát sürög-forog,
Lenne itt Nektek néhány technikai dolog.
De mostantól (elakadok olvasás közben…) prózában szólok, mert őőőő…
Vőfély vagyok, nem kortárs magyar költő!
*Őrült ováció gyanúsan néhány családtagom asztala irányából
** Brada megmentette az estét - és szerencsére nem azt ordíotta be a hatásszünet alatt, hogy "de miért?!"
